Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balatoni Nemzeti Park a tó északi partján, a Balaton-felvidéken húzódik 1-15 km szélességű sávban, valamint magában foglalja a Kis-Balaton térségét. A vidék természeti értékekben egyedülállóan gazdag. A különféle földrajzi, domborzati formák - mint a nagykiterjedésű tófelszín, a mocsarak, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek - váltakozása elősegítette a sokszínű élővilág kialakulását. A Nemzeti Park területén több mint 200 fokozottan védett, és védett növény él. Még a védett, ritka állatfajok száma is több százra tehető. A térség földtani felépítése is nagy változatosságot mutat, ami geológiailag is értékessé teszi a területet. Olyan különböző földtani korokból származó emlékek találhatók meg itt, mint a vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú bazalthegyek, gejzírkúpok, barlangok és víznyelők, kőtengerek. A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét. A terület eltőzegesedése mellett a Zala folyó is itt rakta le hordalékát. A harmadik tényező az ember természetet átalakító munkája. A sorozatos beavatkozások során veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma. 1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére. 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák. A Kis-Balaton növényzetét a különféle lápi növénytársulások jellemzik. A hatalmas nyílt vízterület körül, és a szigeteken éger- és fűzlápok, zsombékos-sásos társulások, mocsárrétek, nagy kiterjedésű nádasok találhatók. Ritka, veszélyeztetett növényfajai a lápi csalán, a kálmos, a kis holdruta.A terület állatvilágának gerincét a madarak adják. A Kis-Balatonon és környékén kétszázötven madárfajt számláltak – gyakorlatilag a szikes tavakhoz kötődő vízimadarak kivételével szinte valamennyi hazai nádi és vízimadár megtalálható itt – ,száztíz itt is fészkel, ebből huszonhét fokozottan védett. De jár ide táplálkozni a somogyi erdőkből réti sas, időszakonként megjelenik a halászsas is, a hamvas rétihéja és a réti fülesbagoly pedig fészkelő. Madárvonulás idején madarak tízezrei zsivatolnak a területen. A halfajok közül tömeges a máshol ritka réti csík és lápi póc. A nádasok ritka emlőse a patkányfejű pocok , gyakori a vidra, a nyuszt és a hermelin. Rovar- és alsóbbrendű faunája pedig még ennél is gazdagabb képet mutat, köztük olyan fajokkal is, amelyek Magyarországon, vagy egész Európában csak itt fordulnak elő.

Kis-Balaton fokozottan védett, nem látogatható. A Balatonmagyaród melletti Kányavársziget, és a Vörs mellett található Papsziget madármegfigyelő-tornyai szabadon látogathatók.

Galéria
Programnaptár
Kiemelt programok
Szállások
Híreink