Ugrás a fő tartalomhoz
Keszthely logó

Vízszentelés és háromkirályjárás Vízkereszt napján

Időpont: 2021. 01. 07.

Ma van Vízkereszt napja. Az epifánia az egyik legősibb keresztény ünnep, ilyenkor a nyugati egyház a háromkirályok látogatását, a keleti egyház pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepli. Ezen a napon hagyományosan megszentelik a vizeket és azzal Isten népét. A néphagyományban ilyenkor ér véget a háromkirályjárás és ekkor zajlanak a házszentelések is. Emellett hagyományosan ezen a napon bontjuk le a karácsonyfákat.

A Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa áldotta meg a vizet szerdán reggel a vízkereszti szentmisén. A Fő téri templomban ezt követően szenteltvízzel hintette meg a szertartás résztvevőit Tál Zoltán. A vízkereszt kezdetben pogány ünnep volt, a Legyőzhetetlen Nap kultuszát a 3. században az akkori római császár erősítette meg. A katolikus egyháznak azonban fontos volt, hogy a pogány kultusz helyébe lépjen egy keresztény kultusz. Január 6-át a 4. századtól már liturgikus ünnepként tartják számon.

„Az Idő Istenének újjászületését, a téli napfordulót ünnepelték január 6-án, és ebből kellett, hogy a keresztény világ ne a pogány nagy birodalom ünnepét ülje, hanem sokkal inkább Krisztus közénk jövetelét, aki Isten fiaként lépett közénk. Így mi ünnepeljük a háromkirályokat, akik a napkeleti bölcsek, pogányok. eljöttek, hogy imádják az Urat – Máté evangéliumában olvassuk gyermekségtörténetként. Lukács evangéliuma mellett megőrizte ezt számunkra Máté evangélista.” - mondta Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa.

A  vízkereszti ünnepkörbe tartozik a Krisztus megkeresztelkedésére való emlékezés is. A vízszentelés és az azzal való áldásosztás így a saját keresztségünkre is emlékeztet. A szentmisén ilyenkor Máté evangéliumából olvassák fel azt a részt, amely a napkeleti bölcsek látgatását írja le Jézus jászolánál.

Gyanó Szilvia megmutatta a háromkirályjárás egyik kellékét, a betlehemi csillagot. Régen szokás volt, hogy december 25-e és január 6-a között a fiatalok háromkirálynak öltözve jártak házról házra. Ilyenkor papírból készült sisakokat tettek a fejükre, a szerecsen király még az arcát is bekormozta. A Balatoni Múzeum néprajzkutatója azt mondja, mára már nem őrizték meg ezt a szokást, a családoknál már csak a karácsonyfa lebontásának hagyománya él, illetve egyes helyeken a házszentelés és a szenteltvíz hazavitelének a szokása.  

„Ortodoxok ilyenkor ki szoktak menni tavakhoz, folyókhoz, de a katolikusok a templomban szentelik meg a vizet, amiből mindenki szokott hazavinni magának egy kicsit. Ha halott van a háznál vagy ha valaki haldoklik, betegség esetén vagy másoknál esetleg rontáselhárítás céljából is nagyon jól használatos eszköz a szenteltvíz, mint szentelmény. A papokat ilyenkor szokták hívni, hogy megszentelje – elsősorban régebben az újonnan készült vagy felújított házakat szokták megszentelni.” - tájékoztatott a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.

Vízkeresztkor hagyományosan véget ér a karácsonyi ünnepkör, így a karácsonyi asztalt is ilyenkor szokás elbontani. Somogyban és Zalában karácsonykor pénzt tesznek az asztal négy sarkába, január 6-án pedig elviszik a templomba, hogy bőséget hozzon a család számára. Vízkereszt elmúltával kezdetét veszi a farsangi időszak, amely idén február közepéig tart.

Regman Karola - Keszthelyi TV

https://tvkeszthely.hu/hirek/7713-vizszenteles-es-haromkiralyjaras-vizkereszt-napjan

Programnaptár
Hírek, hirdetmények