Október 23. az igazsággal való szembenézés napja volt

2018. október 24. (szerda)

A kommunizmus hazugságözönét elsöprő forradalom a hírnév magasába emelte hazánkat – hangzott el a forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján rendezett keszthelyi ünnepségen. A rendezvény szónoka, Takaró Mihály hangsúlyozta, 1956. október 23. az igazsággal való szembenézés napja volt. A Fő téren tartott megemlékezésen külön köszöntötték azokat, akik maguk, vagy családjuk részesei voltak ’56 történéseinek.

Igazodási pontot, erkölcsi mércét – ezt jelentette 1956 októbere a forradalom után születtet generációnak – mondta el köszöntőjében a térség országgyűlési képviselője. Manninger Jenő hangsúlyozta, a kádárista hatalom még a 70-es, 80-as években is rettegett 1956 szellemétől. Mint mondta, 210 ezer ember menekült el a kommunista hatalom és annak megtorlásai elől. Manninger Jenő rámutatott, hogy 2006-ban a mai fiatalok is megtapasztalhatták az 50-es évek kommunista szellemiségét, amikor a hazug szocialista rendszer elleni tüntetésen elviselték a veréseket és a gumilövedékeket. A politikus a korabeli keszthelyi újságból idézte fel a forradalom keszthelyi eseményeit, méltatta a fiatalokat és az akadémistákat: „Közülük aztán sokan Budapestre mentek harcolni, sokan életüket is vesztették- ez volt a forradalom, ezek voltak az igazi emberek és büszkék lehetünk rájuk, mint ahogy Keszthelyen a fehér ember szobrára is. ’56-ot igazán jól jellemzi ez a mondat, amit felvéstek: elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. Büszkék lehetünk rájuk, Keszthely 1956. októberi történelmére is.”

A második világháborútól kezdve foglalta össze a forradalom előzményeit a város polgármestere. Ruzsics Ferenc elmondta, 1950 és 53 között több mint 100 embert végeztek ki politikai okokból és 40 ezerre tehető azoknak a száma, akik rendőri felügyelet alatt álltak, vagy internálták őket családjukkal, és egymillió fő ellen indult ügyészi eljárás.

„Rengetegen szenvedtek Rákosi börtöneibe, a nép pedig ezt megelégelte és egy békésnek induló, a Bem szoborhoz tartó séta, egy győzedelmes forradalmi út első lépése volt. Erre a 12 napra mindannyian büszkék lehetünk. Tiszta volt” – fogalmazott a polgármester.

A forradalom tisztaságát édesapja elbeszéléseivel is alátámasztotta Ruzsics Ferenc. Kifejtette: szörnyű megtorlások következtek a forradalom résztvevőivel szemben. Zárszavában azt mondta: ma ünnepelni kell és azokra gondolni, akik tiszta szívvel küzdöttek és értünk is nagyon sokat tettek.

Vitéz és szabadságszerető – ezzel a két fogalommal kapcsolták össze a világban a magyar nemzetet – mondta el beszédében Takaró Mihály. Az irodalomtörténész szerint 1956-al a magyarság letörölte magáról a csatlós nép nevét, melyet 1945 után akasztottak ránk.

„Mindenki tudta Amerikában, Ázsiában, Európa szabad és rab részein, hogy kik azok, akik a szabadságért harcolnak és kik e nemzet elárulói. Az egész világ nem tévedhet, ítéletük egyhangú volt, melynek a legnagyobb tanulsága, hogy rövidtávon ülhet ugyan győzelmet a hazugság, ám az igazságra ráhordott minden szennyet, tagadó szándékot elsöpri az igaz ítélet vihara” – hallhatta a közönség a szónoktól.

Takaró Mihály hozzátette: a kommunizmus hazugságözönét elsöpörte az az igazságáradat, amelyik Magyarországot 1956-ban vérbe, lángba, majd a hírnév magasába emelte. Úgy fogalmazott, ha egyszer lemondunk az igazságról, az minden időben ugyanazt eredményezi: rabságot, diktatúrát, legvidámabb barakkot, aztán pusztulást.

„1956. október 23. az igazsággal való szembenézés napja volt. E szembenézés azért eredményezett szabadságot, mert akik meglátták az igazságot, tudták mit veszítettek el és mit kell tenniük. A forradalom kivételes csodája, hogy hatalmas néptömegek egyetlen szempillantás alatt felismerik az igazságot; kinyílik a szemük, a fülük, szívük megtelik a szabadság cselekvésre kényszerítő mámorító érzésével és már elfeledni látszott új értékek élednek újra. Ismét élet-halál kérdés lesz bennünk az igazság és a szabadság” – mondta az irodalomtörténész.

Az ünnepségen a Helikon Versmondó Kör tagjai működtek közre. Majd a megemlékezők a várkertbe vonultak, ahol megkoszorúzták a keszthelyi fehér ember szobrát. A város nevében Ruzsics Ferenc polgármester, Horváth Teréz jegyző, Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Nagy Bálint alpolgármester tisztelgett. Rajtuk kívül az 56-os szövetség, pártok, rendvédelmi és egyéb szervek tagjai és magánszemélyek helyeztek koszorúkat, mécseseket.
http://tvkeszthely.hu/hirek/9182/oktober-23-az-igazsaggal-valo-szembenezes-napja-volt-/?fbclid=IwAR2B6r_xbiZ-3ui7f18IIMQ5UQybW_Cld8yg7xQ3f2bE0W6V9NUwkuqwzW4