A rétes és a húsos káposzta elmaradhatatlan ételek halottak napján, emellett azonban számos más néphagyomány is kapcsolódik a Mindenszentek környékéhez. A régi sírhantokat szokás volt különböző szobrokkal díszíteni, amelyek nem csak a hitvilághoz kapcsolódtak, hanem sokat elárultak az elhunytról is. A hagyományok közül néhány még ma is tartja magát.
A Mindenszentekhez és a halottak napjához számos néphagyomány kapcsolódik. A halottkultusz hosszú évszázadokra tekint vissza, már őseink is megemlékeztek elhunyt hozzátartozóikról november első napjaiban. Ilyenkor virágot vittek és gyertyát gyújtottak szeretteiknek. Ez a hagyomány ma is tartja magát, bár egyre több helyen látni koszorúkat és mécseseket a sírokon, amelyek csak az elmúlt évtizedekben váltak divatossá. A halottak napjához azonban étkezési és más szokások is kapcsolódnak.
„Általában már az egész halottak hetében nem szabad mosni, nem szabad semmiféle földmunkát végezni és nem szabad meszelni sem. Ezek mind azzal függnek össze, hogy nehogy megzavarjuk a holtak nyugalmát. A földmunkánál ez egyértelmű, de például ha mosunk vagy párolunk, akkor a kedves halottunk vízben áll vagy vizes lesz a ruhája a túlvilágon. Meszelni pedig azért nem szabad, hogy nehogy férges legyen a ház. Nem mindegy, hogy mit eszünk, megvannak a tipikus környékbeli ételek halottak napjára, Mondenszentekre. A rétes természetesen hozzátartozik a Mindenszentekhez, halottak napjához, és itt Keszthely környékén még a húsos káposzta, ami gyakran paradicsomos húsos káposzta kacsahússal vagy libahússal.” – mondta Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.
A Szent Miklós temetőben számos régi síremlékkel találkozhat a látogató. Ezek többsége homokkőből készült, de a tehetősebbek már régen is márványból állítottak emléket a szeretteiknek. Gyanó Szilvia elmondta, egy-egy sírkő sokat elárul a halottról, de jellemzőek az angyal és Krisztus ábrázolások is. A temetőkereszteknek is fontos szerep jut ma is, itt azok gyújtanak gyertyát, akik nem tudnak ellátogatni hallottaik sírjához.
„Mindenféle motívumot megtalálunk itt a keszthelyi temetőben, a Szent Miklós temetőben. Amire felhívnám a figyelmet, azok a nagyon szép, régi homokkő, szobrokat is tartalmazó sírok. Egy angyalt, Jézust, Máriát, pieta szobrot. Nagyon szépek ezek a nem csak homokkőből, hanem a tehetősebbek márványból készített sírjai. Megtaláljuk az egészen puritán formákat is, és ahogyan közeledünk a 21. századhoz, ezek egyre egyszerűbbek, táblásak lesznek, megjelenik a gránit. A ’70-es években még divat volt a műkő. Tulajdonképpen a halottkultusz változását nyomon lehet követni.” – tette hozzá a szakember.
A néprajzkutató hozzátette, a virágok és mécsesek egyfajta ajándékok a halottak számára. Régen szokás volt ételt is vinni a temetőkbe, ma is sok helyen tálalnak az elhunyt hozzátartozónak a Mindenszentek esti vacsorán. Gyanó Szilvia elmondta, a halottkultusz minden kultúrában megtalálható, a szokások azonban nagyon színes képet mutatnak.
Regman Karola – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/6545-nepszokasok-kotodnek-mindenszentek-napjahoz-is?fbclid=IwAR3CCI89R-1DIlv560fBpkzkVT7U_1noaBVmua1i913xJ1o_KJ1etgrHsqk