A magyar kormány még 2015-ben döntött arról, hogy szükséges elkészíteni egy digitalizálási stratégiát, amely hosszú távú tervként átfogja az egész magyarországi közgyűjteményi intézményrendszert. A múzeumok legszebb műtárgyainak digitális mását, nagyfelbontású, professzionális műtárgyfotókat és háromdimenziós modelleket készítenek a mobil digitális labor dolgozói a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia programban. A különleges látnivalót nyújtó digitalizálásra a Balatoni Múzeum is sikerrel pályázott. Tíz kiválasztott műtárgy háromdimenziós digitalizálását végzik el.
A Balatoni Múzeum egyik kiállítóterében szokatlan munka folyik. Budapesti digitalizáló labor munkatársai folyamatosan figyelik a szkennert és a képernyőt, hogy megfelelő képet kapjanak egy-egy műtárgyról. A múzeum pályázott a közgyűjteményi digitalizálás lehetőségére. Az országos program, elősegíti, hogy a nemzeti kulturális kincseink, a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körben hozzáférhetővé válhassanak.
„Jelenleg a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében folyik 3 D-s műtárgyfotózás itt a Balatoni Múzeumban. Ez a KDS/digitalizálási stratégia/ három éve kezdődött országosan a Szépművészeti Múzeum égisze alatt ez a projekt. Hozzájuk kellett beküldenünk tárgylistákat adatokkal együtt és így választották ki a múzeumokat és indult el ez a folyamat és 2020-ban ismét lehetőségünk nyílott arra, hogy igénybe vegyük ezt a szolgáltatást.”- mondta Németh Péter igazgató.
Németh Péter elmondta,pár napra azért költözött a múzeumba mobillabor,hogy a kiválasztott 18-19.századi műtárgyak 3D-s felvételeit elvégezzék. 3 D megjelenítésben látható majd többek között Kis –Balaton környéki gyöngyöskonty, váza, betlehem és zárszerkezet is. Lovászi Viktor laborvezető a digitalizálási technológiákról, munkafolyamatokról beszélt. A korszerű, gyors módszerrel tíz műtárgyat digitalizálnak Keszthelyen.
„A strukturált fényszkennerrel egy forgatóasztalra helyezzük a műtárgyat és a szkenner tárgyterébe helyezzük be, pozícionáljuk,kalibráljuk és ezek után pedig a szkenner elkészít egy képet és utána pedig strukturált fénycsíkokat vetít a műtárgyra. Ezeknek a visszaérkezéséből, tehát a fény visszaérkezéséből a kamera kiszámolja geometriát és a szkenner kamerái pedig rögzítenek egy fényképet. Akkor később ebből pontfelhő, majd modell születik. Utómunkával természtesen.”- adott tájékoztatást a szaember.
A műtárgyak geometriájának,textúrájának bonyolultsága határozza meg ,hogy utómunkálatai mennyi időt vesznek igénybe és a műtárgy mikor válik láthatóvá a nagyközönség számára.
„A minőségétől is függ,hogy milyen minőségben akarjuk megjeleníteni. A szkenner elég nagy felbontásban rögzítjük, ez később ahhoz, hogy láthatóvá váljon mindenki számára, kicsit butítjuk és beállítjuk a fényeket, meg a tükröződést a csillogást stb. ha van egy ilyen tulajdonsága a műtárgynak,hogy minél élethűbb legyen. Nagyságrendileg elmondhatom, hogy 4-5 napot minimum foglalkozni kell egy-egy műtárggyal.”- mondta el Lovászi Viktor.
A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia tavalyi mintaprojektjének kétszáz műtárgya már elérhető nyilvánosan. Ebben az évben tíz múzeumnak sikerült bekerülni a programba. Összesen száz műtárgyat digitalizálnak, amelyek megtekinthetők lesznek a MuseuMap.hu weboldalon, de a digitalizált állományokat a tartalomszolgáltató intézmények visszakapják saját hasznosításra is.
Hegedüs Éva – Keszthelyi Televízió