Mindannyian kötelesek vagyunk a trianoni békediktátum emlékét őrizni, amíg magyar ember él a földön – fogalmazott Nagy Bálint polgármester a nemzeti összetartozás napi megemlékezésen. Az eseményen elhangzott, a nemzetcsonkító esemény 100. évfordulója kapcsán újabb kutatások valósultak meg, így még jobban megérthetjük azt, hogy miért csatolták el a Királyi Magyarország 71%-át 1920. június 4-én.
A Helikon-park Székelykapujánál gyülekeztek a Nemzeti Kör és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjának tagjai, valamint az önkormányzat képviselői. A trianoni békediktátum 101. évfordulója alkalmából közösen vonultak fel a Várkerthez, hogy a kettős keresztnél megemlékezzenek erről a példátlan és szomorú eseményről.
Pontosan 16 óra 30 perckor a békediktátum aláírásának időpontjában a város összes templomának harangja megszólalt. Nagy Bálint polgármester úgy fogalmazott, hogy a nemzetcsonkító napot fel kell idézni, meg kell fogalmazni a fiatalok számára azt, aminek emlékét őrizni mindannyian kötelesek vagyunk, míg magyar ember él a földön.
„Hiszem, hogy ez kötelességünk is, nem fújhat szét minket, magyarokat a történelem vihara! Nekünk, magunknak kell az összetartozásunkat megfogalmazni, kimondani, és tettekkel is bizonyítani. Nekünk, Keszthelyen az a kötelességünk, hogy parázs tűzként tápláljuk a nemzeti összetartozásunk érzését, hogy évről évre megemlékezzünk a gyászos dátumról, és elmagyarázzuk, továbbadjuk mindezt a fiataloknak! Így maradhat fenn az egykori, dicsőség nagy birodalom, a Királyi Magyarország emléke, amely nemzeti büszkeségünk és hitvallásunk bölcsője.”
Leginkább az erdélyi és a felvidéki területek elvesztését emlegetik ezzel kapcsolatban, ám nem szabad elfelejteni, hogy Zala vármegyét is sújtotta a békediktátum. Erről Göncz László történész beszélt. Hozzátette, a 100. évforduló kapcsán sokan kutatták ismét ennek a hátterét, így újabb ismeretek birtokában lehetünk.
„1919. májusában Ausztria ott volt Párizsban, igaz, hogy nem döntőszereplőként, de ott volt és lobbizott és Párizsban lobbizott a különböző bizottságok szakértőinél, vagy ha úgy tetszik fő képviselőinél. Ugyanakkor Magyarország nem kaphatott meghívást a békekonferenciára. Amikor Magyarország megkapta a meghívást, az 1919. decembere volt. Úgyhogy amire mi ma emlékezünk és ugye ezt mindenki nyilván tudja az csupán csak egy jelképes esemény. Tehát végül is Trianonba, ha úgy tetszik, semmi nem dőlt el. Tehát sajnos minden korábban eldőlt.”
A megemlékezés végén mindenki elhelyezhette az emlékezés koszorúját, mécseseket és virágokat a Várkertben álló emlékműnél.
Lendvai Bianka – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/8107-kotelesek-vagyunk-orizni-a-trianoni-bekediktatum-emleket