Keszthely Klímastratégiájával kapcsolatban kezdte meg online workshop-sorozatát a Műszakiak Országos Környezetvédelmi Egyesülete. Az előadásokban a klímaváltozás és a különböző ágazatokra gyakorolt hatásáról hallhattak az érdeklődők az ország több szakemberének előadásában. Keszthelyről többek között Kovács Barnabás, a MATE egyetemi tanársegédje a szőlészeti-és borászati ágazatot érintő kérdésekről tájékoztatott.
Az online térben megtartott workshopon több témakörben is hallhattak hasznos információkat az érdeklődők. A klímaváltozás turizmusra és növénytermesztésre gyakorolt hatásait is ismertették az előadók. A workshop-sorozat célja, hogy megismertesse a Keszthely környékiekkel a környezet általános megváltozása okozta problémakört.
„A város arra tette föl ezt a programot, hogy a lehető legjobb módon tudjon védekezni, legjobban tudja a polgárait megvédeni a klímaváltozás hatásaitól. Ezt több módon is el fogjuk érni. Egyrészről a szemléletformáló kampányokkal, másrészről, mint például a tegnapi workshop esetében kifejezetten a célközönség, jelen esetben a gazdálkodóknak, a borászoknak, a növénytermesztőknek szóló előadásokkal.” – ismertette Dr. Domokos Endre szakmai projektvezető.
Ezekkel az előadásokkal a következő 5-10 évre szeretnék felkészíteni az érintetteket, hogy mit kellene változtatniuk, beszerezniük, hogy továbbra is gördülékeny legyen a munka.
Kovács Barnabás a MATE Georgikon Campusának egyetemi tanársegédje a klímaváltozás szőlészeti-és borászati ágazatra gyakorolt hatásáról tartott előadást. Hangsúlyozta, ez elsősorban a szüretet és a borkészítést érinti.
„Már nem cukorra, hanem savra szüretelünk. Ami jól mutatja azt, hogy a melegedéssel, a nagyobb hőösszeggel, a rövidebb tenyészidőszakkal a gazdák azzal állnak szemben, azzal a kihívással, hogy a megszokott fajtákból már nem abban az időpontban végzett szürettel tudnak ugyanolyan bort készíteni.”
A szakember kifejtette, a szüreti időszak eltolódása mellett a vízgazdálkodás jelent még nagy problémát. Javaslata szerint a szőlőművelési eljárásokat érdemes módosítani azért, hogy ne pótolni kelljen a vizet, hanem meg lehessen azt őrizni a talajban. Az egyetemi tanársegéd kutatásai is erre irányulnak, véleménye szerint létezik megoldás a probléma orvoslására.
„Most mi is ott vagyunk, hogy a déli kitettségű ültetvények, például itt a Balaton-felvidéken már egyre inkább a mediterrán klimatikus adottságok jellemzőit mutatják. Ezért aztán talajtakaró növényekkel, esetleg olyan fitotechnikával, ami nagyobb árnyékolást tesz lehetővé, illetve azzal, hogy a talajéletet jobb állapotban tartjuk, illetve erre fókuszt és hangsúlyt helyezünk, ezáltal elérhetjük azt, hogy jobb lesz talajszerkezete, és ezáltal, hogy a talajélet ezt indukálja és a talajszerkezet is jobb, az a csapadék, ami lehullik – kevesebb és mondjuk ritkábban – az jobban elérhető lesz a növény számára.”
A borkészítési eljárások esetén is szükség lehet a megújulásra a klímaváltozás miatt. Kitűnő példa erre a szalmabor, mellyel kapcsolatban kísérletet is folytat az intézmény. A Magyarországon még nem annyira elterjedt töppesztéses eljárással előállított bor jó választás lehet a későbbiekben minden gazda számára. A workshop-sorozat következő előadása áprilisban várható. Akkor a helyi vállalkozókat és a turisztikai szférában dolgozókat érintő kérdésekkel foglalkoznak majd.
Lendvai Bianka – Keszthelyi TV