1991. április 8-án hunyt el Csengey Dénes. Az írónak életében jelent meg regénye, esszéje, novellája és dalok, amelyeket Cseh Tamásnak írt. Korai halála után prózamondó versenyt is neveztek el róla. Színházi műveit azonban eddig nem adták ki összefűzve. A Csengey Dénes három monodrámáját tartalmazó kötetet Keszthelyen is bemutatták a Fejér György Városi Könyvtárba
Csengey Balázs beszélt az irodalomkedvelőknek édesapja, Csengey Dénes egyik legismertebb színpadi művéről, a Mélyrepülésről, aminek 1986-ban volt a Katona József Színházban a premierje és amit azóta már Európa több városában is megismerhetett a közönség. Csengey Dénes pályájának kezdetén jelentős műfaj volt a monodráma. A kiadásukra azonban több, mint harminc évet kellett várni.
„Én, amikor apa hagyatékából elkezdtem kutakodni, akkor megtaláltam ezeket a drámákat. Illetve először is kettőt megtaláltam, a Tejút lovasát és a Mélyrepülést kéziratban. Több kéziratban, amit aztán össze is kellett vetni. A Cellára meg azért esett a választás, mert az ugyan már az Alföld Stúdió Antológiájában ’81-ben megjelent egy ilyen antológiában, csak azt én meg akartam keresni és elolvasni, csak több mint fél évembe telt mire hozzájutottam egy példányhoz és antikváriumban meg tudtam szerezni. Gondoltam ha ennyire hozzáférhetetlen akkor szükséges volna akiadása.”- mondta Csengey Balázs.
A Könyvműhely gondozásában jelent meg Csengey Dénes három monodrámája. A Fejér György Városi Könyvtárban a kötetbemutatón Szálinger Balázs író, költő beszélgetett a szerkesztővel. Az írások bemutatásán kívül kiemelték a művek közös gondolati világát, kapcsolódási pontjait. Szálinger Balázs elmondta, hogy a Cseh Tamás- Csengey Dénes előadás, a Mélyrepülés, ami a 80-as években lemezen is megjelent, ismert az emberek előtt.
„Ami főleg páratlan, az a másik kettő. Tehát az időben korábbi kettő. A Villonról és Zrínyiről szóló mű illetve ez a három együtt, ahogy egymással nagyon érdekes kölcsönhatásban lép. Kultúrtörténeti jelentőségű. Aki a 80-as évek második felében azt az egyrészt erjedő, széteső, másrészt egy új világra lassan berendezkedő, új alapokra álló világot és annak az értelmiségi létét meg akarja ismerni, annak szerintem ez egy nagyon kedves könyve lesz.”- mondta el Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő.
Csengey Dénes két korai drámája sok hasonlóságot mutat. Központi témája megtalálni a függetlenséget, az egyéni és művészi szabadságot.
Hegedüs Éva – Keszthelyi Televízió