Tükrösöket, furulyákat, szarut faragtak és gyapjút is hímeztek az Örökségünk a Nyugat-Dunántúlon elnevezésű táborban. A Zala Megye Népművészetéért Alapítvány szervezésében ötödik éve valósult meg a nyári program. A program jellemzője, hogy egyfajta szakmai kohéziós műhelyként ne csak az oktatóktól, hanem egymástól is tanuljanak a résztvevők.
A Nyugat-Dunántúl népművészeti tárgyait próbálták megeleveníteni a tábor résztvevői. A fafaragók idén a tükrösökre koncentráltak, de bővítették a tavaly megkezdett szaru és csont terén szerzett ismereteiket, ezen kívül hangszereket és vájt edényeket is faragtak. A kezdő és újdonsült résztvevők mellett visszatérő, már haladó táborozók is voltak. Mikes Lajos Budapestről érkezett és egy palóc típusú népi furulyát faragott.
„Itt nagyon sokat tudok tanulni az idős mesterektől, kollégáktól. Ez egy jó tapasztalatcsere mindenféleképpen, meg egy nyaralás részemről, ez egy nagyon jó kikapcsolódás” – nyilatkozta a fafaragó népi iprművész.
Ötödik éve zajlik a népművészeti tábor, melyet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával tudott megszervezni a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány. Bereczky Csaba táborvezető egy szakmai kohéziós műhelyként tekint a táborra.
„Az egyik az egyik technikával van jobban tisztában, mert ő belemélyedt és ahogy nézik, szemlélik a munka közben egymást; szerszámhasználatban, eszközhasználatban, díszítményben, gondolkozásmódba kiegészítve bővül a rálátásuk az egész tevékenységre. Egy nagyon jó iskolának tartom arra, hogy valaki gazdagodjon tudásban ezen a területen” – fogalmazott a táborvezető.
A 17. századi szőrhímzéssel foglalkoztak a tábor textil részlegén. A gazdag, reneszánsz eredetű hímzéskultúra mintáit más alapanyagra – jelen esetben selyemnemezre, vagy hernyóselyemre próbálták átültetni. Ezeket az anyagokat ecoprint technikával, azaz levéllenyomattal díszítették.
„Ezeket próbáljuk meg úgy hímzéssel még kiegészíteni, hogy kicsit elmenjen erre a virágtöves, olasz, korsós minta felé. Szerintem két-három év kell hozzá, mire ebből tudunk olyan produktumot létrehozni, amit zsűri elé lehet tenni, tehát amire azt lehet mondani, hogy kicsit ki lehet váltani azt a nagyon sok munkát igénylő hímzést egy mai textillel, mai megoldással és használható mai formába” – fogalmazott Molnárné Riskó Erzsébet oktató.
Saját készítésű népviseletét is magára öltötte Bertók Adrienn. A Kis-Balaton környéki öltözék elkészítésében sokat segített neki a tábor oktatója, Molnárné Riskó Erzsébet.A táncpedagógus szeretne minél több technikát elsajátítani, hogy az itt megszerzett ismereteit át tudja adni a gyermekeknek.
„Már így a munkám részévé vált, mivel a gyerekeket is fel kell tudni öltöztetnem és én nagyon szeretem. Érdekel a környező falvak viseletei és a tánc, ami elsősorban motivál és a kettő nagyon szoros kapcsolatban áll egymással” – nyilatkozta Bertók Adrienn.
https://tvkeszthely.hu/hirek/7315-a-szorhimzestol-a-pasztorfaragasig
A szervezők természetesen a jövőben is meg kívánják rendezni a tábort. Bíznak abban, hogy a jövő évben is támogatja őket ebben a Magyar Művészeti Akadémia.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV