Keszthely város csaknem 21.000 állandó lakosával a Balaton-part legnépesebb, hagyományokban gazdag települése, méltán tart igényt a Balaton fővárosa címre. A Balaton északnyugati végén, a Keszthelyi-hegység lábánál lévő település természeti környezete többszáz millió éves fejlődés, változás után nyerte el mai arculatát.

A területet többször borította tenger, így a földtörténetiókor és középkor elején. Ez utóbbi üledéke a Keszthelyi-hegység túlnyomótöbbségét alkotó dolomit, ami sokkal később, - a pleisztocén korban - mintegy 2 millió évvel ezelőtt emelkedett ki környezetéből. Közben azonban a középsőkréta és a miocén korban sivatagos volt ez a táj, illetve a felső kréta időszakban a nedvesebbé vált éghajlat hatására mocsárrá alakult a sivatag. A pliocén korban - 5,5-1,8 millió évvel ezelőtt - a Pannon-tenger borította területünket, amelynek üledéke a Keszthelyi hegység nyugati peremén találhatócsillámos, lemezes homokkő, majd az időszak végén vulkáni tevékenység következtében létrejöttek a Balaton felvidék látványát meghatározóbazalthegyek. A Keszthelyi-hegység felszínén észak-dél irányú mozgások nyomán törések keletkeztek. Ezek mentén alakultak ki azok a völgyek, amelyek oly változatossá teszik a hegységet. Egykor majdnem teljes egészében erdőborította. Az emberi tevékenység azonban jelentős változásokat eredményezett. A domboldalakon ma többnyire szőlőket találunk. A megmaradt erdők zömét cser és kocsánytalan tölgy alkotja. A kiirtott fák helyére, a száraz dolomittalajra utólag telepítették az eredeti növénytakaróra kedvezőtlenül ható feketefenyőt.A jövőben területét már nem növelik.

Nézze meg galériánkat!

A Balaton tava környezetéhez viszonyítva nagyon fiatal képződmény, az utolsó jégkor végén, alig 20.000 éve keletkezett.A ma 595 km2 területű, 1,8 km3 térfogatú tó középvízállása 104,5 m Adria feletti magasságban van. 1863 előtt a vízszint magassága az éghajlat függvénye volt. A kezdeti magas vízállás idején területe elérhette a 900-950 km2-t, azátmeneti kőkor (Kr. e. 12.000-6.000) végére viszont a meleg, csapadékszegény időjárás hatására még a nyílt víztükör is eltűnhetett, a tó medencéje nádas mocsárrá változott. A későbbi korokban nem mutatható ki ilyen nagyarányúvízszintingadozás. Régészeti adatok bizonyítják, hogy a római kor első felébenés a késő népvándorláskorban alacsony vízállással számolhatunk, míg a XIII.században elkezdődött klímaváltozás következtében az éghajlat hűvösebb és csapadékosabb lett, így a vízszint fokozatosan emelkedett. A törökkorban, - azún. európai kis jégkor idején - a mainál már lényegesen magasabb volt a víz szintje. Az 1783-ban kiadott I. katonai felmérés is 108 m Adria feletti magasságra utal. A XIX. század elején megkezdett vízrendezési munkálatok, majd az 1830-as évek tartós szárazsága következtében a század közepére a mainál alacsonyabb vízszint alakult ki. Ez tette lehetővé, hogy 1839-ben a fenékpusztai földnyelv végén megépítsék a hidat, amely Zala és Somogy megyét kötötte össze. A Balaton idegenforgalma szempontjából oly fontos Déli vasút(1861) biztonsága érdekében 1863-ban készült el a Sió-zsilip, azóta állandósult a vízszint.

Keszthely és környéke emberi megtelepedésre kiválóan alkalmas, hisz éghajlata a Földközi-tenger közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, az erdők vadakban bővelkedtek, a Balaton halban gazdag és a föld termékeny. De ki kell emelnünk azt is, hogy a Balaton három természetesátkelőhelye - Tihany Fenékpuszta, Balatonhídvég - közül a fenékpusztai itt található, így az itt lakók életében mindig fontos szerepet játszott a kereskedelem is. Ezzel magyarázható, hogy területünk a kezdetektől fogva,folyamatosan lakott volt

Keszthelyi-hegység

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. A dolomitból épült Keszthelyi-hegység felszínét kőoszlopok,víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó(Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák,melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. A hegy gyomrában barlangok találhatók. A területen számos természeti képződmény található, így említhetjük a cserszegtomaji kútbarlangot vagy a balatonedericsi részen az erdős hegyoldalban nyíló Csodabogyós-barlangot. Szervezett túra során, a föld mélyében lévő szorosokat, és cseppköveket csodálhatjuk.meg. A barlang eddig ismert hossza összesen több mint ötezer, mélysége százhuszonegy méter. Óriási,látványos hasadékai természetes geológiai szelvényként mutatják be az egyes rétegeket. A Függőkert és Meseország elnevezésű helyiségeiben sok száz függőcseppkőés páratlan látványt nyújtó, mintegy ötven-hatvan, fél-másfél méter magasállócseppkő látható. Emellett nagy felületeken tekinthetünk meg különleges formájú képződményeket.
Keszthelyi-hegység  jórészt erdővel fedett területen több helyen is kiirtották az eredeti fás társulásokat, és gyorsan növő feketefenyveseket telepítettek. A  hegység növénytani szempontból párját ritkítóan értékes. A déli kitettségű területek melegkedvelőtársulásai keverednek a hűvös szurdokvölgyek növényvilágával, és ez olyanértékes társulásokat eredményez, mint a reliktum elegyes karsztbokorerdő,amelyben a melegkedvelő virágos kőris keveredik a hideg területek fájával, a bükkel. A  fátlan karszton és letöréseken zárt dolomitpusztagyep él. A Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum. A hegység mintegy nyolcvan féltve őrzött növényritkasága között találjuk a déli szurdokvölgyekben nyíló zergevirágot, az északi lejtőkön élőmedvefül kankalint, a tarka nádtippant, több kökörcsin-, orchidea. és szegfűfélét . A sziklagyepeken él a sziklai ternye, a turbánliliom és a tarka nőszirom. Az állatvilágról szintén szót kell ejteni, a bogár- és lepkefajok között sok a ritkaság. Az itt élő láncos futrinka országosan ritka rovarfaj. A ligeterdők lakója a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllő. Gyakran látható lappantyú és léprigó. A háborítatlanság sok védett állatfajnak kedvez,él itt havasi cincér, kék galamb, holló. A peléknek, a nyesteknek, a denevéreknek szintén kedvenc élőhelye a Keszthelyi-hegység, utóbbiaknak elsősorban a barlangok miatt. A környéken több tanösvényt alakítottak ki, ezek közül is az egyik legszebb látványt nyújtó Pele apó tanösvénye, amelynek léte a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak köszönhető. A balatongyöröki Szépkilátótól induló, elsősorban gyermekek számára ajánlott útvonalat néhány éve avatták fel.A harmincnyolc állomásból álló, nyolc és fél kilométer hosszú ösvény - amely a térség ismert látogatóhelyeiről közelíthető meg - Balatongyörök és Balatonederics között az erdei élőhelyek természeti értékeit mutatja be. Az ismertetőtáblái magyar és angol nyelvűek. A területről és a tanösvényről kiadvány is készült, amely feltárja a Keszthelyi-hegység természeti értékeit, s térképes útikalauz is egyben Érdemes ellátogatni a Gyenesdiás határában lévőNagymezőre, amely egyfajta térségi kirándulóközpont a régióban. Itt számosérdekességbe botlik az utazó. A terület mindig kedvelt volt, az 1800-as évek végén pihenőként szolgált, s talán az sem véletlen, hogy a területen keresztül vezetett a Festetics hercegi hintós út. 1880 körül változott a vidék, ekkortájt honosították meg a feketefenyőt, hogy a dolomitkopárokat fásítani tudják. Azötvenes években az erdészet a Nagymező területét kibővítette, és a 60-asévekben térségi kirándulóközpontot terveztek, esőbeállókat alakítottak ki,padokat, kiülőket helyeztek el, 1976-ban pedig  erdei tornapályát építettek. A Nagymező népszerűsége töretlen, évente 50-60 ezer látogató fordul meg a területen. Sok a csoportos program, számos cég is ott tartja az összejöveteleit.

Nézze meg galériánkat!

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balatoni Nemzeti Park a tó északi partján, a Balaton-felvidéken húzódik 1-15 km szélességű sávban, valamint magában foglalja a Kis-Balaton térségét. A vidék természeti értékekben egyedülállóan gazdag. A különféle földrajzi, domborzati formák - mint a nagykiterjedésű tófelszín, a mocsarak, síkságok, medencék,tanúhegyek és hegységek - váltakozása elősegítette a sokszínű élővilág kialakulását. A Nemzeti Park területén több mint 200 fokozottan védett, és védett növény él. Még a védett, ritka állatfajok száma is több százra tehető. A térség földtani felépítése is nagy változatosságot mutat, ami geológiailag isértékessé teszi a területet. Olyan különböző földtani korokból származó emlékek találhatók meg itt, mint a vulkanikus eredetű, jellegzetes formájúbazalthegyek, gejzírkúpok, barlangok és víznyelők, kőtengerek. A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét. A terület eltőzegesedése mellett a Zala folyó is itt rakta le hordalékát. A harmadik tényező az ember természetetátalakító munkája. A sorozatos beavatkozások során veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma. 1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek”jegyzékére. 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák. A Kis-Balaton növényzetét a különféle lápi növénytársulások jellemzik. A hatalmas nyílt vízterület körül, és a szigeteken éger- és fűzlápok, zsombékos-sásos társulások, mocsárrétek, nagy kiterjedésű nádasok találhatók. Ritka,veszélyeztetett növényfajai a lápi csalán, a kálmos, a kis holdruta.A területállatvilágának gerincét a madarak adják. A Kis-Balatonon és környékén kétszázötven madárfajt számláltak – gyakorlatilag a szikes tavakhoz kötődővízimadarak kivételével szinte valamennyi hazai nádi és vízimadár megtalálhatóitt – , száztíz itt is fészkel, ebből huszonhét fokozottan védett. De jár ide táplálkozni a somogyi erdőkből réti sas, időszakonként megjelenik a halászsas is, a hamvas rétihéja és a réti fülesbagoly pedig fészkelő. Madárvonulás idején madarak tízezrei zsivatolnak a területen. A halfajok közül tömeges a máshol ritka réti csík és lápi póc. A nádasok ritka emlőse a patkányfejű pocok ,gyakori a vidra, a nyuszt és a hermelin. Rovar- és alsóbbrendű faunája pedig még ennél is gazdagabb képet mutat, köztük olyan fajokkal is, amelyek Magyarországon, vagy egész Európában csak itt fordulnak elő.

Kis-Balaton Fokozottan védett, nem látogatható. A  Balatonmagyaród melletti Kányavársziget, és a Vörs mellett találhatóPapsziget madármegfigyelő-tornyai szabadon látogathatók.

Nézze meg galériánkat!