Összefogás a keszthelyi kórházért

2009. február 9. (hétfő)

Sajtótájékoztatón jelentette be közös kezdeményezését Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere és Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke: a Városi Kórház Keszthely anyagi problémáinak enyhítése céljából gyűjtést szerveznek, és a kórház alapítványának számára elsőként száz-százezer forintot utalnak át fizetésükből. A hétfőn megtartott sajtótájékoztatón részt vett Dr. Kvarda Attila, az intézmény megbízott főigazgatója is.

Ruzsics Ferenc polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy 2005-ben beadott pályázat eredményeképpen a városi kórházban címzett állami támogatással megvalósuló nagyszabású beruházás zajlik. A támogatás feltételeként vállalni kellett többek között a sürgősségi ellátás kialakítását is, az ehhez szükséges ágykapacitások biztosításáról azonban az akkori kórházvezetés nem gondoskodott. Ennek hiányában akár a támogatás egésze is veszélybe kerülhet, ezért a városvezetés a megyei önkormányzathoz fordult, és tárgyalásokat kezdeményezett a helyzet megoldása érdekében. A két fenntartó – közgyűléseik döntése után – megállapodást köt, mely szerint a megyei kórház a fekvőbeteg szakellátási kapacitásából négy sürgősségi ágyat átad a keszthelyi intézménynek. Amennyiben az állami támogatás megőrzése érdekében ezt saját erőből kellene megvalósítani a városi kórházban, az csaknem ötvenmillió forint többletterhet róna az intézményre – így az önkormányzatra.

Manninger Jenő hangsúlyozta az együttműködés fontosságát és kiemelte, hogy bár mindkét intézmény nehéz anyagi helyzetben van, de a keszthelyi kórház igazán válságos állapotba kerülne a megkötendő megállapodás nélkül. Emlékeztetett rá, hogy a kórházak működésének finanszírozását teljes egészében az Országos Egészségpénztárnak kellene biztosítania, és nem szabadna, hogy a működési költségeket a települési önkormányzatoknak kelljen kiegészíteniük, mint ahogy arra az ágyszámok drasztikus csökkentése és a teljesítményvolumen-korlát bevezetése miatt Keszthely városa kényszerül. Idén már 191 millió az intézmény hiánya, ezzel az összeggel kell a költségvetése összeállításánál számolnia a városnak.

A megyei elnök kiemelte, hogy minden eszközt meg kell ragadni, hogy a kórház életben maradjon, ezért indítják útjára közös kezdeményezésüket Ruzsics Ferenccel, és fizetnek be mindketten százezer forintot a Keszthely és Környéke Egészségügyéért Kórházi Alapítvány számlájára. Konkrét célt is megjelöltek a támogatások felhasználására: a befolyt összegből az újszülött osztály átalakításával a kismamáknak külön kórtermet hoznak majd létre, mely már régi terve az intézménynek. További célok között szerepel a krónikus ellátás feltételeinek javítása korszerű berendezések beszerzésével. Nem működési kiadásokra, hanem kisebb fejlesztésekre fordítja tehát az összegyűlt támogatást az alapítvány, így a befizetett adományok felhasználása pontosan ellenőrizhető. A kezdeményezők támogatásra kérték fel mindazokat, akik a célokkal egyetértve szívükön viselik a keszthelyi kórház sorsát, és a jelenlegi nehéz helyzetben nélkülözni tudnak valamekkora összeget.

Keszthely város vezetése már csaknem egy éve vizsgálja a lehetőségét és tárgyal a környékbeli önkormányzatokkal és a szomszédos kistérségekkel a működési többletterhek elosztásának témájáról. Az egészségügyi intézmény helyzetének javítására szakértők bevonásával is próbált megoldást találni a város, és alaposan megvizsgálták a gazdasági társasággá történő átalakítás lehetőségét is. Jelenleg a húszezres lakosságszámú Keszthely egyedül vállalja a kórházi bevételek és kiadások közötti összeg előteremtését, miközben az intézmény körülbelül hatvanezer ember ellátását biztosítja a térségben.

A költségvetési egyeztetésen a kórház előzetes költségvetéséhez képest ötvenmillió forinttal csökkentésre került az önkormányzati támogatás, így alakult ki a végleges szám, a 191 millió forint. Dr. Kvarda Attila elmondta, hogy belső forrásfeltárással és struktúramódosítással, valamint többletkapacitások igénylésével igyekszik majd elérni az intézmény a bevételek növelését. Ezen kívül bővíteni kívánják az OEP-finanszírozáson kívüli ellátási formák körét is, például szolgáltatások kiajánlásával az alapellátás, a foglalkoztatás-egészségügy vagy idegenforgalmi szempontból fontos intézmények felé.