Közel félezer trófeát mutatnak be az Első Festetics Trófeaszemlén Keszthelyen, a Helikon Kastélyúzeum Vadászati Múzeumának parkjában szombaton és vasárnap; az 1971 évi vadászati világkiállítás óta ekkora trófeaszemle még nem volt hazánkban.
A kétnapos rendezvényen a vadászoknak, vadásztársaságoknak, erdőgazdálkodóknak kívánnak lehetőséget adni, hogy a trófeákat méltó körülmények között tudják kiállítani – mondta el az MTI-nek Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum igazgatója. A szemle elsődleges feladata, hogy a szakma és a nagyközönség is gyönyörködhessen a trófeákban. A kiállításon a legszükségesebb adatokat feltüntetve valamennyi hazai nagyvadfajtól (vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon) bemutatnak vadásztrófeát – jegyezte meg Tóth Csaba.
Trófeabírálati bemutatón szemléltetik, hogy milyen szempontok – szárhossz, tömeg, szín – alapján pontozzák a trófeákat. Szombaton Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Vadászni pedig szükséges címmel tart előadást.
A trófeaszemle ideje alatt solymászbemutatót tartanak, a közönséget színpadi programokkal szórakoztatják, a Vadászati Múzeum kiállítótereit pedig szakmai tárlatvezetéssel látogathatják a vendégek.
Tóth Csaba felidézte: a Festetics birtok vadállománya mesze földön híres volt, a főúri élethez hozzátartozott a vadászat, a család tagjai elismert vadászok és vadgazdálkodók voltak. Európában az első felsőfokú vadászati képzést Festetics György indította el Keszthelyen, a Georgikonon 1806-tól oktatták a vadgazdálkodást. A hazai vadállomány mind a mai napig világhírű, a gímszarvas állománya pedig világelső – hangsúlyozta a vadászati múzeum igazgatója.
(forrás: MTI)