Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket a városnapi rendezvénysorozat részeként megtartott ünnepi képviselőtestületi ülésen adta át Ruzsics Ferenc polgármester a díjazottaknak.
Keszthely Város Önkormányzata, az általa alapított legrangosabb kitüntetést a „Keszthely Város Díszpolgára” kitüntető címet Vári Andor részére adományozta, a város érdekében kifejtett, annak hírnevét öregbítő kiemelkedő munkássága elismeréséül.
A „Keszthely Városért” kitüntető címet 2011-ben Kardos József kapta.
Az önkormányzat a „Keszthely Város Szolgálatáért” kitüntetést címet dr. Kiss Ernő Lászlónak és Egerváry Péter Tamásnak adományozta.
Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete Dr. Doma Imréné és Dr. Doma Imre részére megosztva a város egészségügyi életében kifejtett, kiemelkedő munkásságuk elismeréséül az Önkormányzat által alapított kitüntetést, a „Keszthely Város Egészségügyéért” díjat adományozta.
A „Keszthely Város Turizmusáért” kitüntető címet az önkormányzat Vargáné Várkonyi Erzsébet részére adományozta a város turisztikai életében kifejtett, kiemelkedő munkássága elismeréséül.
Elöl Vári Andorné, aki férje posztumusz díszpolgári címét vette át.
Balról jobbra: Ruzsics Ferenc polgármester, Kardos József, Kiss Ernő, Vargáné Várkonyi Erzsébet,
dr. Doma Imréné, dr. Doma Imre, Egerváry Péter
(Fotó: Sámel József, Zalai Hírlap)
Vári Andor (posztumusz)
A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen 1941-ben magyar–német–angol szakos tanári diplomát szerzett. Tanári pályáját a kiskunhalasi Sziládi Áron Gimnáziumban kezdte. 1942-ben vonult be katonának. Hadifogságából hazatérve 1946-ban a törökszentmiklósi Állami Gimnáziumba került tanítani.
1954-ben került Keszthelyre, a Mezőgazdasági Technikumba. 1957-ben a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Idegennyelvi Lektorátusára hívták meg, melyet 25 évig vezetett. A MÉM felsőoktatási intézményei közül az ő vezetésével épült Keszthelyen az első nyelvi laboratórium. Ez lehetővé tette, hogy az általa Zágrábban megismert AVSG-módszert (audio-vizuális-strukturo-globális) a Keszthelyen rendezett továbbképzések alkalmával nyelvtanárokkal megismertesse. 1970-ben a MÉM vezető nyelvtanári testülete Módszertani Bizottsággá alakult, melynek elnökévé választották. Módszertani tanulmányai a Felsőoktatási Szemlében és a Veszprém megyei Pedagógiai Értesítőben jelentek meg.
Tevékenyen részt vett a város kulturális életében. Szerepet vállalt a Helikoni Ünnepségek szervezésében. Felkereste – dr. Horváth Józseffel és Ivasivka Mátyással együtt – Kodály Zoltánt, hogy ajánljon művet az 1965. évi Helikonra. Kodály Mohács c. kórusművét ajánlotta fel, melynek ősbemutatóját ez alkalommal tartották. Rendszeresen részt vett zenei eseményeken, hosszú ideig vezetette az „operahallgató klubot”. Emellett színpadi előadásokat rendezett, és tagja volt a TIT előadói gárdájának. Több helyen jelentek meg publikációi: Georgikon újság, Fejér megyei Szemle. Tagja volt a Barsi Dénes Irodalmi Társaságnak, részt vett az író kultuszának ápolásában, irodalmi hagyatékának feldolgozásában. „Csapatkapitánya” volt a „Táj, változó fényben” c. városok közötti balatoni rádiós vetélkedő keszthelyi csapatának, mely megnyerte a fődíjat: Keszthely város, fejlesztési programjának megvalósítására 2 millió forintot kapott. Három nyelven tolmácsolt, fordított.
1981-ben vonult nyugdíjba, de irodalmi és nyelvoktatói tevékenységét tovább folytatta. Halála után a család, barátai és tanítványai alapítványt hoztak létre „Vári Andor-díj” néven, abból a célból, hogy a nyelvtanulásban kimagasló eredményeket elért tanulókat segítse és jutalmazza.
Kardos József, író neve: Kardos Gy. József
Általános iskolai tanulmányait Válluson és Várvölgyön végezte. A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Tanárként kezdte pályafutását Várvölgyön. 1970 és 1993 között a keszthelyi 308. számú Szakmunkásképző Intézet, majd Műszaki Szakközépiskolában dolgozott először igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként. Pedagógusősök nyomdokain haladva 37 évig magyar-történelem szakos tanárként tevékenykedett.
Elismerésre méltó tanári pályája mellett a város kulturális életében is mindig tevékenyen vett részt. Nyugdíjba vonulása után is töretlen hittel és szorgalommal kutatta a város történelmét, a városhoz kötődő híresebb személyek életútját. Precíz kutatásainak eredményét a nagyközönség számára folyamatosan ismertette. 2010. őszéig összesen 54 előadást, 26 beszédet tartott, valamint 20 alkalommal szerepelt saját és mások verseivel a közönség előtt. Tevékenysége a város határain túl is kiterjedt, számos előadást tartott Budapesten, Veszprémben és Szekszárdon. Számos társaság tagja, többek között a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Vajda Öregdiákok Egyesületének és számos más társaságnak, egyesületnek. Segíti a „Közkincs” Kerekasztal és a Rákóczi Szövetség munkáját. Vers- és prózamondó versenyeken gyakran zsűritagként működött közre. Irodalmi munkásságát számos önálló kötete és egyéb publikációja is fémjelzi. Önálló kötetei: Humor, komikum, szatíra Arany János műveiben; Szép Szabó Klára; A 12 „Nagy Könyv”; Ahonnan jöttem, Pálfalvi Nándor élete és munkássága; Ispán Mici. Számos könyv szerkesztője, lektora, korrektora. 1994-1997 között a Hévízi Könyvtár-sorozat szerkesztője, 1996-2002 között a Hévíz című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Több díjjal, kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. 1984. „Kiváló Munkáért”, 1996. „Pro Cultura Hévíz”, 1998. és 2007. „Csokonai-díj”, 2009. „Lilla-díj” és „Kiváló Ismeretterjesztésért”.
Dr. Kiss Ernő László
A kolozsvári „Babes-Bolyai” Tudományegyetem Jogtudományi Karán diplomázott 1972-ben., majd a Marosvásárhelyi Agráripari Tanácsnál dolgozott jogtanácsosként 1988-ig.
1989. februárjában telepedett le Magyarországon családjával. Először a hévízi MÁV Szanatóriumban helyezkedett el pénzügyi csoportvezetőként, majd 1989. december 5. napjával a Keszthelyi Városi Tanács VB Igazgatási Osztályára gyámügyi főelőadóként került kinevezésre. 1997. november 1. napjától a Városi Gyámhivatal vezetője.
Kiemelkedő szerepet vállal a gyámhivatali feladatok önkormányzatokkal történő koordinációs, illetve együttműködési feladatainak ellátásában. Hatékony, eredményes kapcsolatot ápol a Gyámhivatal illetékességi területén működő polgármesteri hivatalok polgármestereivel, jegyzőivel, a területi gyermekjóléti szakszolgálat vezetőjével, valamint a megye területén működő többi gyámhivatallal. Munkája során kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak családi jogállásának rendezésére, a gondnokoltak és a gyámság alatt álló kiskorúak vagyonának kezelésére, a nehéz körülmények között élő, nevelkedő gyermekek életének segítésére, problémáik megoldására.
Feladatait mindig lelkiismeretesen, pontosan, precízen látja el. Munkájára a magas fokú hivatástudat a jellemző. Bizalomra épülő jó kapcsolatot alakított ki munkatársaival. Ugyancsak jó a kapcsolata a város intézményeivel (iskolákkal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval).
A közigazgatásban kifejtett közel két évtizedes elismerésre méltó szakmai munkája, pontossága és megbízhatósága, köztisztviselőhöz méltó emberi magatartása alapján munkatársai körében megbecsülésnek örvend.
Egerváry Péter Tamás
Soproni származású, de közel harminc éve Keszthely környezetében és Keszthelyen dolgozó szakember. Közéleti személyiség, aki az eltelt időszak alatt a képesítéseinek megfelelő szakterületek mellett a sport, a kultúra, a humánum és az önkormányzati szolgálat területein alkotott kimagaslót.
1980-1990 között a Nehéz-vegyipari Kutatóintézet munkaterületén a különböző növényvédő szerek minősítésének, engedélyeztetésének, alkalmazásának szabadalmaztatása területén ért el kiváló, eredményes munkát. Ezt követően megalapította Keszthelyen az AGROBUTIK kereskedelmi és szaktanácsadó hálózatot.
1990-1998 között két ciklusban Keszthely város képviselő-testületének tagja volt. Ezen időszak alatt honoráriumot nem vett fel, azt a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására ajánlotta, aminek eredményeként Zala Megye Mecénása díjat nyert 1998-ban. Szakmai és képviselő-testületi munkája mellett rendkívüli agilitással szervezte meg a keszthelyi II. világháborús emlékmű megvalósítását, melynek eredményeként 2001. március 15-én felavatásra kerülhetett Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. Hunyadi László szobrászművész 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében Magyar Örökség-díjat vehetett át, így minden alkotása – a keszthelyi szobor is – a Magyar Örökség része.
Rendkívül felkészülten és tárgyilagosan hirdeti környezetében a magyarságtudatot, ehhez szervezett és szervez előadásokat kimagasló előadók részvételével. Ezeknek az előadásoknak és a magyarságtudat bizonyításának egyik legszebb momentuma, hogy 2009-ben saját kertjében 11 m magas kettős keresztet állított.
Dr. Doma Imréné és dr. Doma Imre
Dr. Doma Imréné Dr. Gágó Gizella a felvidéki Negyeden kezdte el az általános iskolát, mivel azonban családját az 1948-as kitelepítések érintették, ezért tanulmányait Magyarországon, Bátaszéken fejezte be. Gimnáziumba Bonyhádon járt, majd az érettségit követően a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, itt szerzett diplomát.
Dr. Doma Imre a Vas megyei Tanán született, gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen a premonterieknél végezte, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult tovább.
Az egyetem elvégzését követően a Szekszárdi Megyei Kórházban kezdtek dolgozni. 1964-ben szakvizsgát szereztek, dr. Gágó Gizella főorvosnő gyermekgyógyászatból, dr. Doma Imre főorvos szülészet – nőgyógyászatból. 1966. január 01-től dolgoznak Keszthelyen.
A főorvosnő a gyermekosztályon kezdett dolgozni, majd a 70-es évek elejétől járási gyermekgyógyász szakfőorvosként ténykedett. Később az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen klinikai pszichológus diplomát is szerzett. Nyugdíjazása után főként a pszichológiával foglalkozott és a közelmúltig rendszeresen tanított is.
Férje kezdetben az akkor létrehozott onkológiai szakrendelést vezette, mellette pedig a szülészeti- nőgyógyászati osztályon is tevékenykedett. A 80-as évek második felében 5 évig Algériában dolgozott szülész nőgyógyász orvosként. Nyugdíjazása után is aktívan tevékenykedik, jelenleg is heti 2 napot dolgozik az onkológiai szakrendelésen és gyakran vesz részt a véradásokon, esetenként díjazás nélkül, emellett heti 3 napot Marcaliban is dolgozik.
Tavaly ünnepelték 50 éves házassági évfordulójukat és ugyancsak tavaly vehették át aranydiplomájukat a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ez alkalommal az önkormányzat is kis ünnepséggel köszöntötte Őket. Két gyermekük van, mind ketten követték szüleik útját, orvosok. Géza fiúk a Szombathelyi Markusovszky Kórházban dolgozik. Imre pedig a Keszthelyi kórház Labor diagnosztikai és Tranfusiologiai Osztályát vezeti.
Vargáné Várkonyi Erzsébet Kornélia
Közgazdasági és felsőfokú idegenforgalmi végzettséget szerzett. 1970-es évektől a turizmus minőségi területein dolgozik Keszthelyen. 1973-ban a turizmus szolgálatában, mint Intertourist boltvezető lépett Keszthely város területére. A ’80-as években az IBUSZ-nál szerzett szállodai és utazásszervezői tapasztalatokat, s nevéhez fűződik 85-ben a keszthelyi IBUSZ iroda, majd később több utazási vállalkozás elindítása, ma a Natur Air Balaton utazási iroda tulajdonosa. A 90-es évek közepétől, mint a Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, valamint a Keszthely és Térsége Idegenforgalmi Tagozat elnöke, élére állt a Térségmarketing Kht. létrehozását kezdeményező kistérségi javaslatnak, s ezzel 2000-ben megalapozták a ma már TDM szervezetekként ismert, országosan is jelentős turizmus marketing formát.
1998-tól három cikluson keresztül a Turizmus és Külkapcsolatok Bizottság elnöke. Megszervezte 1999-ben az országos jelentőségű Bor- és Gasztronómia év keszthelyi megnyitóját, s az esemény részeként részt vett a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének alapításában, majd kezdeményezte a Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi szervezetének felállását is, melynek napjainkban is aktív tagja. 1999 és 2002 között tagja a Balatoni Idegenforgalmi Bizottságnak és a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. Képviselői feladatkörében dolgozott a turizmus és a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséért.
Több tucat előterjesztés eredményeként sokat tett a város rendezvényei (karnevál, adventi ünnepségek, Balaton fesztivál, Város Napja, fenékpusztai napok) előkészítésében, bizottsági pályázati kiírásokkal segített a források biztosításában. Folyamatosan szorgalmazta a turisztikai városszemléket, kidolgozta a Keszthely kártya egyediségét, szervezte a turisztikai műhelyeket , s ezzel a Keszthelyi Turisztikai Egyesület létrehozásának egyik fő kezdeményezője volt. 2008. és 2010. között az egyesület elnökségében képviselete az önkormányzatot. Évtizedek óta oktatja a turizmust, mint szakmát különféle szinteken. Több nemzetközi projektben részt vett, számos turisztikai témához kapcsolódó rendezvényt szervezett. A MATUR -Magyar Turisztikai Egyesületnek 1994-es alapítása óta elkötelezett tagja, ott is és számtalan külföldi projekt előadójaként számos európai országban képviselte a várost és a térségét. 2007-ben Boppard város köszönetét vehette át a 10 éves kapcsolati munka aktív képviselőjeként.
Kapcsolódó írások:
A város napja: jó úton halad Keszthely
Múlt és jövő találkozása Keszthely belvárosában
A Festetics-kastély kitárja kapuit a keszthelyiek előtt
Ősszel indul a keszthelyi Balaton-part nagyszabású fejlesztése
Vasárnap a Keszthelyi Kilométerekkel zárul a 4RUN