Dr. Kölüs Gábor Sarkadon született, 1922. május 8.-án. Életpályája a középiskolák elvégzése után Keszthelyen folytatódott, felsőfokútanulmányait itt kezdte a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, majd a katonaság, a hadifogság után 1946 decemberében szerezte meg jóeredménnyel az agrármérnöki diplomáját.
Ezt követően dolgozott Bihar– és Békés megyében, mint kataszteri biztos, tanított Tiszavasváron, Hajdúszoboszlón, majd 1950-től már tanársegédként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékén, s itt lett adjunktus is.
1956-ban egy csoport tagjaként írja meg a „Rendszeres állattan” című 400 oldalas tankönyv 150 oldalát. A könyvet ezután évtizedekig használták egyetemi tankönyvként. 1957-ben visszatér Keszthelyre, a következő évtől már tanszékvezető egyetemi docensként irányította a Növénytan - Állattan Tanszéket, s ezen belül több tanszéki részleget is. Nyugdíjazásáig, 1988-ig dolgozott tanszékvezető egyetemi tanárként, ám nyugdíjasként is aktívan tanított, kutatott tovább. Munkásságának jelentős részét tette ki a vadgazdálkodás és a vadászat témaköre. Két vadászati szakkönyv és több mint 100 tudományos publikáció szerzője.
Az akadémia, illetve az egyetem kulturális életében is aktív részt vállalt, 1957-ben Vári Andorral közösen megalakították az Akadémiai Népi Együttest, majd a népi zenekart, amelynek prímása is volt. 1960-tól szervezője volt a Sárgulás eseményeinek, 1975-től irányította a Diáknapokat, s háromszori megválasztását követően a diákoktól elnyerte az „Örökös Primus Magister” címet. A városunknak rangot kivívó Vadászati Téli Egyetem egyik kezdeményezője volt.
1953. óta számos kitüntetéssel ismerték el tevékenységét: 1988-ban Professor Emeritus lett, 1995-ben lett Keszthely Város Díszpolgára, majd 1999-ben Sarkad Város Díszpolgára is. Munkásságáért 2002-ben elnyerte Zala Megye Alkotói Díját”
Ausztrália kivételével minden kontinensen élhetett a hobbijának, a világtengereken való távúszásnak. Dr. Kölüs Gábor – ahogy ő fogalmazott – kemény fejjel jutott el minden területen a csúcsig.